ÁGY ASZTAL TÉVÉ
Neked nem
A cirkusz ad varázslót Nagylányt adja nagyváros Költőből van a töltőtoll Én meg egy kis rakkendroll Maradékot szombatról Hozok kis láboskámban Neked nem kegyelmez senki Neked nem kegyelmeznek Neked nem kegyelmes senki Figyelem őket és nem...
Levesek porból
Levesek készülnek porból Így lettem én is egy új kor hajnalán Ettem a fáról, és attól Nem megy a rejtvény!
Csak smárol a korral a srác És karókat ver le jelnek akácfák Bólintanak lent a téren A nap is elkezdi a szélen.
A szomszédok előlhagyták a lábost És legyek mennek át most Tőlünk - oda, a hajnali széllel Száll a megfejtők pora A helyes megfejtők a végére maradnak Fasírtot esznek és néha vakarnak a
Fejükön egyet, mi lehet öt betű És a szívhez szól? Hegedű? Nem mer' az hat betű... Szigorú feltételek mellett Még szeretők lehetnek Az ember és az állat Vagy akivel eddig csináltad.
Zsákmányállat
Úgyse hiszi senki el magának Hogy amit lát az tényleg van Ha nem várja, hogy a valódi látványt Jelző kürtszó felharsan.
Szól a kürt, ellibben a függöny Amit most látsz az tényleg van Kár, hogy mikor körbenéznél A szélben a mécsesed ellobban
És támad akkor olyan sötét Amiben az élők kezét Többet nem találod És ami elér azt ütöd-vágod.
Zsákmányállat máját mosod Egy névtelen patakban Körülötted olajfoltok Mézeskalács szívalakban És úgy nézed az arcod benne Mint régen a céllövöldében Az a lány akinek lőttél egyet Finom utalásféleképpen Biztos helyről, régről tudom hogy a Föld egy tányér és hogy azon Az emberek és a kövek Lesznek a mannához a köret.
Jövőből jövő lövő
A gép amit eltérítettem leszáll És hogyha megáll, kilépek én egy pár Áldozatomon átlépve, Fújok bele a még füstölgő csőbe.
Amit eltalál a golyó, abból kiszáll a lélek És ha nem akad fenn egy fán, akkor elszáll És egy felhőn fütyürészve ül, és pipál.
Sörtől elbutult hús, sárral kevert vér Velő, pacal és széles élettér Egy állat az ágyban szétlőtte a lakást A terülj-asztalt, az ágyat, a TV-adást. Amit eltalál...
És mikor már mindent lelőttem Összehúzza a lelőtteket előttem Egy Péntek típusú rabszolga Akit lelövök majd, ha nem mondja: Úgy szeretlek, azért amit olyan jól csinálsz velem!
Előre, Illéri
Biciklik gurulnak nyáron A hídon át a mezőre A volt idő ízekben Minden más előre Előre, Illéri, Előre,
Kivágjuk a szederfát Döngenek ott a méhek Vagy darazsak, már nem tudom De nem csináltak mézet.
Hanem csak ettél ott, azt a túl édes bigyót Akkor darazsak voltak, rég nem tudom mi volt Előre, Illéri, Előre,
Nem látok a hóeséstől De hallom a gyerekek hangját Strandlabdával állnak a vízbe Én is ott vagyok és dobom a labdát Előre, Illéri, Előre,
Gyere szállj be a piros autómba, (és) Előre Kisebb részlet az Egri csillagokból.
(A törökök "Illéri, igazhitűek előre!" kiáltással indultak támadásra az egri vár ellen.)
Rezervátom
Berendeztem én már a világom És kirándulok - benne mint egy bölény Akinek azér' van a rezervátom Mert úgy szeret lakni, ahogy én.
Elsétálok én a kerítésig Nincs azon túl kedves a szememnek Ha meg lenne, hát biztos hogy nem olyan Amit egy ilyen kis világba beengednek
Dal poharakról
Mindenki választ, Aztán egyedül lesz egy ideig Aztán a választott Poharat a szájához emelik Aztán megint csend lesz Csak várni kell a hatást Ami titokban már eljött De hogy lásd még sok mást Kell csinálnod a végig És aszerint lesz nehéz Hogy a poharadban mi volt És nem attól amit remélsz Hogy az élet... és itt mindegy Milyen semmit mondok Vagy a halál... és itt is Jöhetnek a pontok...
Jó a világ végéig
Jó a világ végéig Egy erdőben elbújni Aztán előjönni Ne féljetek úgy néz ki Nem én vagyok az Akivel birkózni kell Én csak itt bujkáltam Magamban, de annyi jel
Volt itt Földön Égen Gondoltam hát megnézem Hogy vagytok, hogy vagytok?
A szív körül félhomály van De valamelyik kamrájában A poros villanykörte alatt Alszik egy fiú Gyomrában kompót és azalatt Halak, savanyú Némi kenyérdarab És leves porból, kavarog ott És tervek amit eltett télre Hogy kéne de aztán mégse Hogy kéne, de aztán nem...
Hiába mész az erdőbe Már mindenki ott van Hétvége Hétvége Hiába mész az erdőbe Jó a világ végéig Egy erdőbe elbújni Aztán előjönni Ne féljetek, Don't Worry!
Tingli-tangli
Nem én vagyok a nagymamád De ha gondolok Rád megállok Ő biztos a bérlettokban hord Te meg vasárnap eszed a palacsintát Potyogtasd el a nápolyi-morzsát Rajzolj pöcsöt a plakátnak Sínek hosszán moccan a MÁV Tanítható olajfolt a mamádnak.
A TV-ben nézed a szaxofonost És azt gondolod, hogy de jó neki A kádban fröcsölsz és eljátszod A tenger a partot hogyan veri Ugye milyen jó most forogni a napon Az arcodon elkent szúnyogtetem Ha akarod a szárnyait rádrakhatom A tojásait meg majd elültetem.
És én utállak mert egyedül vagy És egyedül vagyok mert utállak A tévét hagyom a hónom alatt Hogy lemérje a lázát a világnak.
De tényleg ez van, én vártalak A tücskökkel ettem én is a füvet Felköptem a garázstetőkig És megcsillant szépen lefelé jövet
Fűben alvó
Ma nem indul röpülő Hajtogass magadnak A Holdon nincsenek Legfeljebb maradnak Itt páran akik majd Becsukják a könyved Hogyha elalszol És azt mondják fölötted:
Íme itt a zöld: egy lepedőnyi Föld A fölénk kifeszült kék; egy takarónyi Ég Az itt fekvőnek, aki úgy látszik Ment egy darabig és idáig elért
Fényes pontyok áznak Fémtartályokban Göröngyös utakon Háziasszonyokig A nylon szatyorból Kivetettnek kádba Belelegyezgetnek az Elmálló morzsákba Régen nevettem azon Hogy fröcsölnek a kőre Sőt, próbáltam hátha Játszanak is velem Ma már tudom milyen Fontos ott az élet Ahol nem kegyelmez senki Aki szarul ébredt
Ma nem indul repülő, hajtogass magadnak A Holdon nincsenek, Legfeljebb itt maradnak Páran akik majd, becsukják a könyved És hogyha elalszol megállnak fölötted.
Bársonyfüggöny
Készültem én eleget, Másra mint ami aztán lett Bordó függönyök mögül Néztem a mindeneket Mentek végtelen sorba Mindenen túl, mindenen túl Közéjük szédültem mert A Minden vonzó nagyúr
Ezernyi bársonyfüggönybe bele-beleszúrtak Kibuktak mögüle mind akik odabújtak Nézd rózsáim A napnak szerepelnek
A mélyben halaim Kenyérbelet esznek Gyönyörű kertem van Ott fekszem egymagam Hatalmas kertem van A fűben egymagam.
Szeretek, szeretek
Szeretek, szeretek Okosan szeretek Először nem túl nagy Dolgokat szeretek Hanem csak kicsiket Keresek szeretni Ha meg van Eldobom szeretem keresni.
Csak azzal játszom Amit elérek De mi lenne akkor - Na jó ez csak elmélet - Ha sokkal hosszabbra Nőne a kezem Vagy azoknak akik játszanak velem.
Figyelem magamat Ahogy én szeretek Mérem egy műszerrel Ha kilendül nevetek Mit mutatsz mutató Ember az vagy állat Mutasd csak nyugodtan Még biztos te sem láttad!
Ágy, asztal, TV
És a végén mindenki összeáll egy képpé Nem lesz otthon senki csak Ágy Asztal TV Az ágyon macskák és a székeken kígyók Nézik a TV-t hallgatják a Rádiót
Tisztelt nézők, és rádiót hallgatók Itt a világ végén csinálnánk egy nagy fotót
Ahogy a csapatok voltak régen a képen Elől a srácok és az edzők középen Fekvő guggoló-térdelő és álló sor Hosszan amíg a szem csak ellát mindenhol Tisztelt nézők...
Mert a végén mindenki összeáll majd egy képpé Vakuk vívnak közvetíti a Tévé Közben otthon kígyók forognak a széken Farkasok alszanak a srácok régi mezében
Tisztelt nézők, és rádiót hallgatók
Itt a világ végén csinálnánk egy nagy fotót Jöjjön ki este hétre a nagyrétre Várja önt a világ pont a végére, végére, végére, végére.
Rajtakaptál
Rajtakaptál nincs történet Nem vár itt semmi téged Egy film sem azért ér ősszel véget Hogy hideg szél fújja a széked Gyújts lámpát az idegen elment Mi is megijeszthettük volna Az ajándékodat, - miközben kint meg süt a nap Egyedül egy szobában bontja (fel) Nem műsor ez ne maradj végig Ha szomorú meleged félted Rajtakaptál nincs történet Nem vár itt semmi téged! |