A gitározós-éneklős pop/rockzene területén a kilencvenes évek legfontosabb magyar zenekara a pécsi Kispál és a Borz volt, ez megkérdőjelezhetetlen. Most fog eldőlni, hogy a csillogóra sikált toalettre emlékeztető nulla-nullás évtizedben is rájuk hárul-e majd ez a felelősségteljes feladat. Az első megmérettetésre 2000 őszén kerül sor, tárgya a Velőrózsák című új album.

Kiváltságos helyzetben vagyunk. Lovasi András, a Kispál és a Borz krisztusi korba ért - 33 éves - frontembere bő három órát szán ránk, mikor a pécsi zenekar július végén, egy veszprémi és egy hajdúszoboszlói fellépése közötti délutánon épp Budapesten tartózkodik. Megcsináljuk a fotókat a madárpókokkal és a vicces növénnyel, aztán meghallgatjuk a 2000. augusztus 5-én boltokba kerülő Hang és fény című maxi három dalát, majd a többi számot is a szeptember 14-én megjelenő Velőrózsák című új album - végső keverés előtt álló - anyagából. Ez a legelső alkalom, hogy a lemez készítőin kívül más is hallja ezeket a felvételeket. Lovasi közben kommentál: "itt más gitár lesz, ez itt már le lesz keverve, itt kicseréljük az ütőhangszereket, itt más lesz a szöveg..."



Az anyag már így is lenyűgöző. A maxit nyitó Még egyszernek tipikus kispálos lüktetése van, tapskísérettel, a Mialatt az ég szép középtempós szám, aminek a közepére Led Zeppelin-es riffezés, a végére játékos szintiszóló került, a Hang és fény pedig egy basszusgitárra épül, amely csak később kap effektkörítést és lassú, finom groove-os alapokat. Az album többi dalán is érezhető a korábbiaknál hangsúlyosabb, szellemes effektezés, Dióssy D. Ákos billenytűs megnövekedett hozzájárulása, meg az, hogy milyen jól szól a basszusgitár (meg úgy általában az egész). A lassú dalok dominálnak, olyanok mint a kedves, ábrándos Hullámtanulmány, vagy az "aki én voltam, nincs már/ aki én leszek, nincs még / szép a tavasz, szép a nyár is / de a legszebb a köztes lét" szentenciát tartalmazó finom keringő (Fogás volt temérdek), de a legelképesztőbb az azonos című fiktív brazil tévésorozattól kiindulva monumentális léptékűvé dagadó Vér és bél, a lemez legelszállósabb száma, mely a Radioheadnek is becsületéré válna. A lemez legnagyobb közönségfavoritja vélhetőleg a police-os, reggae-s lüktetésű, ám egy vásári pszichedelikus betéttel is megspékelt, néhol gyerekesen affektáló Kicsit hadd lesz ("egy kicsit hadd maradjon minden így, anyukám"), de a könnyedebb, lassabb tempójú Kapcsolj le mindent is tartós darab lesz ("a viccből kifogytunk, nekiálltunk hát a szexnek / szomorú lettem, hogy ezek a testek mibe kezdtek / hülyék a testek, mindig úgy reagálnak / mint a reflexe a Pavlov kutyájának / Üregbe húst, üregbe húst temetni / én ott sem voltam, de mégsem tudom elfeledni"), akárcsak Az emberek megértik latinosan töredezett ritmusai, és benne a kis mesélős betét a rövidtávfutó magányosságáról. A lemez másik fő tematikáját, a szimbolikusnak is felfogható autós utazást olyan erőteljes darabok képviselik, mint a hajszás tempójú Ha ez a vég, vagy Az autóm és én, ami érezhetően David Bowie Outside korszakának hatása alatt született, bár a gitárgerjedések felett virgázó zongorahangok itt viccesebbek.

A lemezhallgatás után elmegyünk ebédelni. Addigra befut a zenekar másik két tagja, Kispál András gitáros, majd Tóth Zoltán dobos (becenevén: Csülök). Mindketten a pesti hangszerboltokat járták, mutatják is új alkatrészeiket, és gúnyolják Lovasit, amiért az hanyagolja basszusgitárját. Még maradnak az étterem teraszán, mi viszont lelépünk a frontemberrel, és egy óra alatt abszolváljuk az alábbi interjút - Lovasi András első interjúját a Velőrózsák album kapcsán.

AZ ÚJ LEMEZHEZ FILMZENÉKEN ÁT VEZET AZ ÚT

- A legelső dal erről a lemezről, amit hallhattunk tőletek, a Hang és fény volt: az 1999-es Arany Zsiráf díjkiosztón adtátok elő, és nagyon stílszerű volt benne az a sor, hogy "egy leszedált ország tapsolgat a szarnak / boldogan élnek, amíg meg nem halnak..."
- Persze, az alkalomhoz választottuk. Ez az Arany Zsiráf-gála mindig próbatétel. Ez az egyetlen fórum, amire mi is hivatalosak vagyunk, meg a szakma elismertebb képviselői is. Ha adnak egy díjat vagy meghívnak, akkor ciki nem játszani. Voltak már ebből problémák. Az eggyel korábbin
mondták, hogy jelölve vagyunk több kategóriában is, jöjjünk játszani, de a Kicsit szomorkás...-t kellene. Mondtuk, hogy jó, akkor nem megyünk. Már csak azért sem, mert nem is volt biztos, hogy kell játszanunk, csak akkor kellett volna, hogyha nyerünk. Mondtam, hogy ezért nem fogunk felmenni Pestre, meg nem is a kedvenc rendezvényünk ez a MAHASZ-gála. Ebből sértődés volt akkor. Tavaly viszont a szervező azt mondta, hogy jó, mindenképp játszhatunk egy dalt, hiszen jelöltek vagyunk - persze nem nyertünk, ugye. De mivel biztos volt, hogy játszunk, ezért úgy is készültünk: tudtuk, hogy ez a dal kifejezetten ide való.
- A Hang és fény eredetileg egy filmhez készült. Az utóbbi két évben hirtelen elöntöttek titeket a filmes ajánlatok...
- Grűnék (Grunwalsky Ferenc rendezőről, Jancsó Miklós operatőréről van szó) mondták, hogy ez kéne, az kéne, mi meg folyamatosan veszegettük föl a dalokat. Azokból pár darab be is került a filmekbe. Grűn filmjében, a Visszatérésben volt két vagy három szám, a Jancsó előző filmjében (Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten) is volt két dal, meg a következőben (ANYÁD! ...a szúnyogok) is kettő. Voltak köztük újak is, a Grűn filmjében például a Mennyország című szám, és írtam mellé még egyet, a Hang és fényt, de az nem kellett neki, viszont most az új lemezünkön rajta lesz. A Mennyország fel van véve, szó volt arról, hogy az is rákerül erre az anyagra, de nem fog, mert amúgy is elég sok lassú szám van már rajta. Ha időben jelent volna meg a remixalbum - eredetileg '99-re volt időzítve -, akkor tavaszra kijövünk egy filmzenés albummal, de mivel a KISPÁLraMIX most tavasszal jelent meg, ezért nem akartunk amellett meg az új album mellett még egy lemezt kiadni idén... Az új Jancsó-filmben is van egy új számunk: amit a Lagzi Lajcsi trombitál, azt mi írtuk. A filmben csak "daj-daj" van, instrumentális, de azóta született egy szöveges verziója is. Címe még nincs, szövege van: "te most már soha sehol senkinek nem leszel meg, ha ez cél volt, hát akkor elérted, csak ülni fogsz egy hegyen, csak isten kezét engedem magamhoz, mondod, és nézed, hogy lent hogyan mennek tönkre, ni, a fasza élvonalbeli használtcikk-kereskedők, akiket használni kell, nem kell vigyázni, mi lesz velük, mer' majd úgyis szülnek helyettük a nők..." Valami ilyesmi, a vége nem teljesen így van.
- Volt valami komplett filmzenéről is szó, nem?
- Igen, volt egy olyan film, amiből végül is kimaradtunk, pontosabban maga a filmterv esett kútba. Egy musical típusú, "sok zenés" film lett volna, amihez mi írtuk volna a zenét, és tavaly januárban ehhez kezdtünk el dolgozni. 12-13 dalvázlat készült, ebből hármat-négyet készre csináltunk, de a rendezőnek nem nagyon tetszettek - azt mondta: "túl kispálosak" -, aztán a filmterv is kútba esett, úgyhogy ezek a számok is megmaradtak, nem csináltunk belőlük semmit. Közülük egy került be a Jancsó-filmbe, az a lajcsis instrumentális. Ennek a filmtervnek a dalai az ért nem kerültek fel az új lemezre, mert elméletileg a szereplők számára írtuk őket, például van két három nagyon karakteresen női dal is közt
ük.
- Kiélted a feminin oldaladat?
- Ja, ja, ja.
- Eszerint két év alatt összejött egy komplett albumra való filmbetétdal?
- Igen, van annyi, főleg hogy a régiek (az említett filmekben szereplő régi dalok) is fel vannak véve újra, illetve fel vannak dolgozva. A vég ére 10 dal kikerekedett volna arra a filmzenés lemezre. Elég jó gyűjtemény lett volna, elég jó keresztmetszet, elég erős dolog. De hát nem lett. Mindegy. De legalább a Hang és fény felkerült erre az új maxira. Ezt a számot még tavasszal vettük fel, kicsit máshogy is szól mint a max..in lévő másik kettő.